Az ilyen nagykövetek becsukhatják a nagykövetséget és mehetnek haza. 3. / Az USA a teheráni DT[64] egységes vagy legalábbis többségi fellépését szeretné elérni az iráni vezetőkkel szemben. Ezért a DT doyenje[65] eljárását – amely lényegében amerikai felkérésre történt – nem tartja elégségesnek és hatásosnak. 4. / A regionális követi megbeszélések eddig nem vezettek eredményre, a DT doyenje nem vállalta a nagyköveti értekezlet összehívását, mivel a tradicionális gyakorlatnak megfelelően az ügyben november 10-én az iráni kormánynál eredményesen járt el. 5.
Irán ebben a folyamatban azt is sugallja, hogy az USA bírja mérsékletre öbölbeli arab szövetségeseit, hogy döntően csökkentsék az iraki rezsimnek nyújtott támogatásukat. – 52. – N. Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–TÜK–Irán–63–104–002461/1984 – Eredeti, gépelt. 12. A bagdadi magyar nagykövetség jelentése az Egyesült Államok közel-keleti politikájáról Bagdad, 1984. szeptember 30. BAGHDAD 8/3/1984. szig[orúan] titk[os] SZIGORÚAN TITKOS! Előadó: Kovács István Bagdad, 1984.
november 4-én a teheráni USA-nagykövetség megszállásával előtérbe került a síizmus imperialista elméletén belül az USA-ellenesség. Az Amerikai Egyesült Államok elleni nyílt fellépés az iszlám köztársaság további megerősödésével összefüggő külső és belső, valamint szubjektív okokra vezethető vissza. 1. ) Nemzetközi tényezők: a környező arab országok, de az egész iszlám világ felszabadítására meghirdetett Khomeini-féle mosztazaffin-mozgalom[69] kudarcba fulladt. A környező országokban – Irak, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein – megindult síita mozgolódást az érintett kormányok könnyűszerrel leszerelték.
szeptember 30. Készült: 4 pld-ban Központ: 3 pld Nagyköv[etség]: 1 pld Tárgy: Az USA közel-keleti politikája Az amerikai elnökválasztási évben az Egyesült Államok kormányzata óvatosabb megfogalmazást és taktikát használ közel-keleti politikájában. A Reagan-kormányzat[89] meg kívánja őrizni a november 4-én esedékes elnökválasztásokig mind a befolyásos amerikai zsidó, mind a felnövekvőben lévő arab lobby támogatását. Ennek a politikai kötéltáncnak szellemében került sor e hónap elején John Hughes amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára, amelyben megerősítette, hogy az amerikai kormány továbbra is az 1982. szeptember elsején meghirdetett „Reagan-terv” alapján folytatja közel-keleti politikáját.
Irán feltétele, hogy az USA ne támogassa tovább az iraki Baath-rendszert, [88] segítse hozzá az iráni kormányt az USA-ba kicsempészett császári és egyéb vagyoni értékek feltárásához, szállítsa le azokat a fegyvereket és alkatrészeket, amelyeket még a korábbi rendszer kötött, és amelyeknek jó részét már kifizették. – 148. – N. Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–TÜK–Irán–63–104–004122/1983 – Eredeti, gépelt. 11. Teherán, 1984.
A Reagan-terv második „évfordulóján” kiadott nyilatkozata egyben az 1984. július 29-én közzétett szovjet közel-keleti rendezési javaslatok elutasítását is jelentette. Azonban az amerikai külügyi szóvivő is kénytelen volt elismerni, hogy elmúlt két év során nem sikerült eredményt elérni a Reagan-terv megvalósításában. Az amerikai adminisztráció visszafogottabb nyilatkozatai a térséggel kapcsolatban azonban semmiképpen sem jelentik azt, hogy az USA mérsékelte volna katonai, ill[etve] politikai jelenlétét a Közel-Keleten. Az amerikai jelenlét fokozásának szükségességét fejtette ki a közelmúltban Philip Habib, [90] volt amerikai közel-keleti megbízott is, aki szerint az USA „közvetítő” szerepe elengedhetetlen és a közeli jövőben – feltehetően már az amerikai választások után – a kérdés ismét hangsúlyozottan fog szerepelni az amerikai közel-keleti politikában.
10. A teheráni magyar nagykövetség rejtjeltávirata az amerikai–iráni kapcsolatok változásáról Teherán, 1983. június 23. Készítette: HO–MA 17. 30 SZIGORÚAN TITKOS! Teherán, 83. 06. 23. R E J T J E L T Á V I R A T Teheráni politikai körökben többé-kevésbé már tényként kezelik, hogy néhány hete az iráni kereskedelmi miniszter, aki Algériában volt hivatalos látogatáson, algériai közreműködéssel találkozott és tárgyalt az oda akkreditált amerikai nagykövettel. A holland nagykövet erről a következőket mondta: erről híreik vannak, de nem teljesen megbízhatók, az ő értesülései szerint az iráni kereskedelmi miniszter az amerikai nagykövetnek átadta kormánya előzetes feltételeit, amelyek, ha az USA elfogadja, megteremtik a lehetőséget a kapcsolatok rendezéséhez.
keresztül. Az utóbbi időben gyakrabban érkeznek amerikai üzletemberek az iráni fővárosba, a két ország közötti kereskedelem is többszörösére ugrott és eléri a kétmilliárd dollárt. A két ország viszonyának rendezését célzó kísérletek csak hosszabb távon vezethetnek eredményre, de maga a kezdeményezés és most már a folyamat nagyon figyelemreméltó.
április 11. Teherán Érkezett: 84. 04. 11. 07. 20 SZIGORÚAN TITKOS! Készítette: HO–SO 04. 40. Egyre több jel mutatja, hogy Irán és az USA között „nyílt” párbeszéd kezdődött a kapcsolatok rendezése érdekében. Az amerikai külügyminisztérium vegyifegyverek alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalása, Irak elítélése, kedvező benyomást tett az iráni papi és kormánykörökben. Rafszandzsani már több egymás utáni nyilatkozatában további kezdeményezésre bíztatja az amerikai kormányt, jelezve, hogy az iszlám politika jobb megértése elvezethet a két ország kapcsolatainak rendezéséhez. Az már régóta tudott, hogy az USA kormánya feladta az iráni iszlám rendszerrel szembeni bojkott politikáját, ajtókat nyitott, főleg algériai közreműködéssel [a] párbeszédhez, és csatornákat engedélyezett fegyver-alkatrészek szállítására Törökországon, Pakisztánon, Dél-Koreán, stb.
1985 második negyedévétől várható az amerikai „közvetítő” szerep megélénkülése a közel-keleti politikai porondon. Addig is az USA tervszerűen folytatja katonai jelenlétének számszerű és minőségi kiépítését. A még a Carter-kormányzat idején felállított Gyors Hadtest alakulatai (RDF) mai szervezettségük és létszámuk szintjén már beavatkozásra kész, ütőképes katonai erőt képeznek az USA kezében. Katonai jelenlétének biztosításában az USA a legszorosabb térségbeli szövetségesén, Izraelen kívül az Amerikai-barát konzervatív arab országokra támaszkodik.
A magyar külügyi jelentésekben jelentős számban találhatunk olyan iratokat, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy az Egyesült Államok geopolitikai céljaival összhangban a közel-keleti országot a Szovjetunió ellenében hídfőállásként használta. A sah külpolitikája egészen a forradalom győzelméig következetesen és nyíltan a nyugati hatalmakkal való együttműködésen alapult. Ennek a politikának az alapja az ún. Bagdadi Paktum (Middle-East Treaty Organization – METO) volt, melyet még 1955-ben kötöttek Irak, Irán, Törökország, Pakisztán, az Egyesült Királyság részvételével és az Amerikai Egyesült Államok külső támogatásával a Szovjetunió ellenében. Az iráni sah vezette rendszer az USA-val kétoldalú katonai egyezmények sorát hozta tető alá, ami egyúttal lehetőséget biztosított az iráni hadsereg modernizálására.
Számos súlyos probléma (politikai, vallási, nemzetiségi) terheli Bagdad és Teherán viszonyát. Az amúgy is feszült viszonyt tovább élezték az iraki vezetés tudtával végrehajtott határprovokációk és [a] Kuzehsztánban[76] felfokozott terrorakciók. Az iráni-amerikai válság talaján Khomeini nem tudta elérni Irán és az arab országok többsége között meglévő mély ellentétek áthidalását, sőt újabb ütköző felületek jöttek létre. Khomeini ugyanakkor nagyra értékelte és örömmel fogadta a szocialista országok támogatását.
Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és
Az iraki vezetés a válsághelyzethez való viszonyulás alapján értékeli kétoldalú kapcsolatait. Kharazy külügyminiszter-helyettes magánbeszélgetés keretében kifejtette: „Irán ezekben a válságos napokban tanulja megismerni barátait és ellenségeit. Egyes országok, amelyek barátként viselkedtek korábban, a BT-ben való szavazáskor leleplezték igazi arcukat, megmutatták, hogy valójában az iráni forradalom ellenségei. ” Irán elsősorban a muzulmán országok reagálásában csalódott. Algéria, Líbia, Szíria és a PLO kivételével nem adták meg a várt segítséget. Konkrét eredményt jelentett a régóta vajúdó iráni-líbiai diplomáciai kapcsolatok felvétele, Irán szemet hunyt a libanoni Imam Musza Szadr[73] síita vezető máig is tisztázatlan eltűnése felett.
Országok listája a szomszédos országok közötti - Wikipédia
A diplomáciai eszközök sikertelenségét látva, Jimmy Carter[38] amerikai elnök katonai mentőakciót rendelt a túszok kiszabadítására, ami azonban kudarccal végződött, mivel az odaküldött helikopterek meghibásodtak. Érdekességként említhető, hogy az amerikai nagykövetség elfoglalása még a magyar közvéleménykutatásokban is visszhangra talált. A kudarccal végződött amerikai túszmentő akciót követően a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Ifjúságkutató Csoportja a budapesti fiatalok véleményét kérte ki.
[FUTBALL===] Brazília Svájc és élő online közvetítés 28
Irán - Népszava